2017. március 6-án a GKI tett közzé egy előrejelzést 2017-re vonatkozóan, illetve összegezte 2016 gazdasági adatait. Ebből az előrejelzésből szedtem össze pár megosztásra alkalmasnak vélt adatot:
- 2016-os bővülés (2%) üteme azonos az EU átlagával
- Románia 2,8%-kal, Bulgária 1,4%-kal, Szlovákia 1,3%-kal, míg Csehország 0,4%-kal múlta felül Magyarország reál GDP növekedését.
- 2017-re nagyobb bővülés várható az újrainduló EU támogatások miatt.
- a jelentés megállapítja, hogy “nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni
kifutását követő időszakra való felkészülésnek“ - a megújuló protekcionizmussal rosszul járhat az exportorientált magyar gazdaság
- 2017-ben a reálkeresetek (7%) és a fogyasztás növekedésére (5%) is számíthatunk
- a beruházások 10%-kal csökkentek 2016-ban a vállalati szektorban és 60%-kal (!) a költségvetési szektorban
- az infláció januárban 2,3% volt
- a Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáit, az év során forintgyengülés várható
2017.03.13.: A Világgazdaság honlapján jelent meg az MNB vezetői részéről egy cikk - a privátbankár véleménycikknek nevezi -, amelyből elsősorban a Nemzetgazdasági minisztérium kritikáját lehet kiolvasni. AZ MNB megállapítja, hogy nagymértékben járult hozzá a 2016-os növekedéshez (1 százalékkal járulhatott hozzá a nemzeti bank politikája a GDP növekedéshez), azonban a költségvetés oldaláról ez a támogatás elmaradt, az MNB szerint az állmadósság terhére erősíthette volna a keresleti hatást a költségvetés, ld.: “2016-ban a költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka lett, azaz 0,7 százalékponttal kisebb, mint a költségvetési célkitűzés.” A 2017-es hiánycél 2,4%, amely 0,5%-kal növelheti a GDP-t, azonban az MNB meglátása és az első két hónap költségvetési adatai szerint a hiány idén is elmaradhat a céltől és 1,6-2% között várható. Az utolsó bekezdésben a következőt olvashatjuk:
“A monetáris politika elérte lehetősége határait, így más gazdaságélénkítő hatásokra is egyre hangsúlyosabban szükség van.”
