PolKomment

Mi a baj az összefogással?

2017. november 21. - Pol Komment

Tegnap részt vettem a Budai Liberális Klub "Szabad(?) választások, pártállami feltételek" nevezetű rendezvényén, amin jelent volt Mirkóczki Ádám (Jobbik), Soproni Tamás (Momentum), Szigetvári Viktor (Együtt) és Ungár Péter (LMP). A résztvevők megvitatták a 2018-as választás kérdéseit, emiatt jutott eszembe, hogy egy bejegyzést szenteljek én is a választásoknak és elsősorban az összefogás kérdésének. 

Az eseményen nem vett részt az MSZP, Tóbiás József nem ért rá, Tóbiás helyett pedig nem küldött mást a szocialista párt érdektelenségre hivatkozva; a Demokratikus Koalíció a Jobbik részvétele miatt nem volt hajlandó közreműködni az eseményen. Az egy érdekes eset, amikor a nevében demokratikus párt, a választásokon már kétszer 15-20% eredményességgel szereplő Jobbikot negligálja. Véleményen szerint Gyurcsány Ferenc ugyanazt csinálja a kisebb (kb. fél millós) táborával, mint Orbán Viktor a sokkal nagyobb táborával. PR értelemben tudom értelmezni Gyurcsány tetteit, egyfajta harcos antifasisztaként tünteti fel magát, amivel - persze nem csak ezzel - egy biztos bázist tudhat maga mögött. Orbán Viktor is hasonlóan éles vonalak mentén próbálja vezetni a DK-nál jóval nagyobb táborát. Mirkóczki Ádám egyébként nem foglalkozott érdemben a DK "kritikájával".

A kampányra való készülés kérdésre a Jobbikos Mirkóczki és Soproni Tamás is azt mondta, hogy a kampányt lábon "kell kihordani" (de szóba került a földharc metaforája is), tehát házról házra kell járni, hiszen a Fidesz által keltett zajban alig lehet a választókhoz eljutni. Ungár Péter is hasonló véleményen volt, szerinte a választókhoz el kell juttatniuk az üzeneteiket és nem az összefogással foglalkozni. Szigetvári Viktor kiemelte még, hogy fontos az ellenzéki mozgósítás, de ő volt az egyetlen fél, aki lényegesnek látja az összefogás kérdést, amely véleménnyel gyakorlatilag egyedül maradt. Az emberek mozgósításával maximálisan egyet tudok érteni én is, ugyanis - ahogy Karácsony Gergely is kijelentette a KOM rendezvényén - a bal oldal fundamentális problémája a kevés szavazó! Karácsony szerint az összefogás szükséges feltétel, de nem elégséges és a probléma a szavazók hiánya. Ez nagyon egyszerű megállapításnak tűnik, de mintha sokan nem vennék ezt figyelembe, amikor a bal oldalról esik szó. 

"Túl sok pártunk van, de túl kevés szavazónk!"

És hogy milyen kevés, azt a következő grafikon szemlélteti igazán. Íme: 

Az eredményeknél az októberi, közvéleménykutatók által mért átlagokból indultam ki és a 2014-es 5 milliós választói létszámmal szoroztam be a szavazók arányát. A Fidesz 51%-a kb. 2,5 millió szavazóval rendelkezik, az összes többi pártnak (a Jobbikot beleértve!) 2,3 millió szavazója van és marad 200ezer bizonytalan/egyéb pártra szavazó. Azzal egyetértek, hogy ha 2018-ban kormányváltást szeretnénk, akkor fontos kérdés az összefogás. Egyszerűen azért,

mert összefogással lehetetlen a Fidesz leváltása!

Véleményem szerint "be kellene húzni" 500-600ezer szavazót, ami olyan 68%-os részvételt jelentene. A plusz szavazók (inaktívaknak vagy bizonytalanoknak is nevezhetjük őket) megszólítása azért is fontos, mert a Závecz szerint a "bizonytalan, pártnélküli választók körében a kormányváltás szándéka az erősebb (39-13 százalék)." Ez a 68%-os részvétel az 1994-es és a 2006-os eredménynek felelne meg. Nem tartom ezt lehetetlennek, ugyanakkor úgy vélem, hogy az összefogás sokkal inkább demobilizál, mint erősítené a választói hajlandóságot, az összefogásról való állandó diskurzus pedig a demobilizálás négyzete. A választók nem össze-vissza rángatható biorobotok, akik mindenféle elv nélkül bárkire bármikor leadnák a szavazatukat. Választás nem szimpla matematika és Excel cella tologatás, még akkor sem a kutatók által mérhető a kormányváltás szándéka. Ezzel a jelenséggel szerintem sok ellenzéki vezető tisztában van, az LMP és a Momentum mindenképpen (a Jobbik sosem volt az összefogás pártján), mégis ott tartunk, hogy még mindig állandó téma a napi politikai műsorokban.

Ha új/régi szavazókat akarunk választásra rábírni, akkor érdemeres megnézni az eddigi részvételi arányokat. A potenciálisan választásra kapacitálhatók számát 500-600ezerre tettem a historikus választási részvételi arányok alapján. A lenti grafikonon szerepeltettem a választáson való részvételi arányokat és feltüntettem az abszolút számokat is, hogy ennek fényében tudjuk értelmezni 2014-et és tudjunk előretekinteni 2018-ra. Látható, hogy a Fidesz alacsony választási eredmények esetén volt képes a győzelemre, 1998-ban csupán a választók 56%-a ment el szavazni (!), de 2010 óta is negatív tendencia figyelhető meg. 2002-höz képest közel 700ezer, 2006-hoz képest közel 500ezer szavazó tűnt el a rendszerből.

 

A BLK találkozója előtt egyébként a Gulyás Márton által vezetett Közös Ország Mozgalom tartott egy "választási gyűlést", melynek a végső konklúziója az lett, hogy a három nagy közvéleménykutató (Tárki, Medián, Závecz) megmérné a 106 kerületben az esélyes ellenzéki jelölteket, így támpontot adva a Fideszt leváltani akarók számára. Körzetenként 2 millióba kerülne egy ilyen felmérés, ami összesen 212 milliót tenne ki. Számomra erősen kérdéses, hogy ennyi pénz összejön-e, ugyanakkor érdemes lehet a billegő körzetekre koncentrálni és megmérni 30-40 olyan körzetet, ahol esélyes az ellenzék (bármilyen formában is induljanak az ellenzéki jelöltek), de még ez is 60-80 millióba kerülne. Kérdéses, hogy januárig, amikor a kutatásokat végeznék mennyire lesznek az adott választási kerületek indulói ismertek (persze, kérdésként felmerülhet, hogy az egyéni jelölt egyáltalán ismert-e a választás napján). Ez gyakorlatilag szűk két hónap, amennyi idő alatt egy választónak el kellene döntenie, hogy neki a DK-s, LMP-s, Momentumos, MSZP-s, Együttes vagy Jobbikos jelölt a szimpatikusabb. Fontos kérdés, hogy a pártok mit kezdenek az eredményekkel (visszaléptetnek-e jelöltet?) és a legfontosabb kérdés, hogy mit kezdenek a választók az eredménnyel. Szigetvári Viktor szerint ekkora összeget inkább a szavazásra való buzdításra kellene felhasználni. A Viszlát, kétharmad! blog kritikával illette Gulyás Márton ötletét, amivel én is egyet tudok érteni, bár érdekes módon a KOM javaslata segítheti a taktikai szavazást.

Frissítés: Róna Dániel a KOM terve mellett érvel a mérce.hu-n.

süti beállítások módosítása