Bod Péter Ákos volt Rónai Egon vendége az Egyenes Beszédben, nyitányként pedig az olimpiáról beszélgettek. Nagy kő esett le a vendég szívéről, hogy nem Magyarország rendezi az olimpiát, bármennyire is szereti a sportot. Különösebb negatív esemény bekövetkezte nélkül is veszteséges és kockázatos lenne a budapesti olimpia, a közgazdász szerint egy ekkora méretű országnak (BPÁ szerint közepes méretűek vagyunk) egyedül nem szabad rendeznie olimpiát.
Miért nem jobb oldali a Fidesz? - tér rá a második napirendi pontjára Rónai Egon a HVG cikkére hivatkozva. A Fidesz nem működik pártként és nem is jobboldali - mondja Bod Péter Ákos -, majd kiemeli a kapitalizmust és a jogállamiságot, utóbbihoz véve a már sokat emlegetett fékek és ellensúlyok fontosságát. Véleménye szerint a kormánynak és a szűk elitjének vannak elképzelései, mögöttük pedig nem egy párt van, hanem tulajdonképpen egy “rajongói kör” áll. A HVG-ben olvashatjuk továbbá, hogy a Fidesz a korlátozott jogállamra és az állam által dominált piacgazdaságra törekszik.
Kelet-Közép-Európa dinamikusabban növekszik, mint Nyugat-Európa, ami nem meglepő, hiszen alacsonyabb bázisról indulnak. Az hogy a magyar gazdaság önálló erőből növekszik-e egy komoly vitatéma Bod Péter Ákos szerint. Nagyon sok pénzt kapunk az EU-tól, a GDP 4%-ának megfelelő összegű uniós pénz áramlik az országba, amiből a 2015-ös évben sikerült elérni 2%-os növekedést. Nehéz megmondani, hogy enélkül a pénz nélkül recesszióban lennénk-e. Ezek a pénzek a keresletet növelik, a kínálat növelése azonban attól függ, hogy “miben hasznosulnak” ezek a pénzek. A későbbi hirtelen kereslet kiesés visszalökheti a növekedést - zárja szavait Bod Péter Ákos.
Szintén ezt a témát nyitja ki Mellár Tamás is (ugyancsak az Eötvös csoport tagja) a 168 Órának. Mellár szerint az uniós támogatások nélkül 0 és 1% közötti növekedés lenne a reális, míg a Matolcsy György által vizionált 2017-re vonatkozó 4%-os gazdasági növekedés forrásai a béremelések és a közösségi pénzek lehetnek. Érdemesnek találom átemelni Mellár szavait, melyben a 2000-es évek expanziója és a jelenlegi beruházások között von párhuzamot:
A 2000-es évek elején 1-2 százalék volt a fenntartható növekedés, amit a Gyurcsány- és a Medgyessy-kormányok feltornáztak 4 százalékra – aminek az eladósodás volt az egyenes következménye. Most annyival jobb a helyzet, hogy rendelkezésre állnak az uniós támogatások, vagyis nem hitelből nyomják a többletet gazdaságba. Még sincs rendben, ami történik. A nagy mennyiségű európai uniós támogatás, amit Magyarország eléget, kis hatásfokú gazdasági növekedést produkál. A forrást ugyanis nem technikai és technológiai felzárkóztatásra, termelő beruházásokra, tőkebefektetésekre fordítják, hanem játszóterekre, városközpontokra, vadászházakra.
Zárásként pedig megemlíteném amolyan fun factként, hogy Bod Péter Ákos három éve találkozott Orbán Viktorral, hogy a kormányfő megkérdezze véleményét - más közgazdászok mellett - a bankunióról, de BPÁ szavai szerint a miniszterelnőköt jobban érdekelte a Ferencváros kezdőcsapata és a megbeszélés után rohant is a Fradi meccsre.
