Orbán Viktor 19. alkalommal tartott évértékelő beszédet, amely esemény néha az országértékelő elnevezést is megkapta. Balog Zoltán felkonferálása során egy focis hasonlatot használt, nevezetesen, hogy a miniszterelnök lát-e a pályán és mit lát. A Nemzeti Sportból vett hasonlatokat a későbbiek is tartogatnak majd.
Mint ismert, Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor - valószínűleg ettől függetlenül - egy kis egyházi tréfás anekdotával kezdi a múlt év értékelését. Az istentisztelet unalmas, azonban ez az évértékelő nem lesz az, jelzi beszéde elején Orbán. Az oka ennek a világrend felbomlása és ezzel a kijelentéssel rá is fordult a liberalizmus kritikájára. A miniszterelnök szerint a történelem beintett a liberális világrend híveinek, a globalistáknak, "média-siserehadainak" és azok tulajdonosainak. Az egykori liberális politikus végérvényesen zászlajára tűzte a liberalizmus elleni harcot, legalábbis a liberalizmusnak annak a formája ellen mindenképpen, amit napjainkban mainstream liberalizmusként élünk meg.
Az Egyenes Beszédben Rónai Egon által feltett "mi volt más?" kérdésre Csizmadia Ervin felelete az volt, hogy immár - Orbán szerint - a Nyugat látja hanyatlónak önmagát, előtte pedig inkább belülről, mi láttuk "a hanyatló Nyugatot". Hozzáteszi, hogy fellázadtak a nemzetállamhívők a globalisták ellen, fellázadt a középosztály az elit ellen. Megjegyzem, a magyar, szinte alig létező középosztály részéről én nem látok különösebb lázadást, illetve véleményem szerint a szavazópolgárok és a brüsszeli bürokraták szembeállítása is sántít egy kicsit. Csizmadia Ervin szerint azonban nem lépünk ki a liberális demokráciából, de hangsúlyeltolódásra van szükség; Rónai Egon meglátása ezzel szemben az, hogy Orbán szinte a liberális demokrácia eltörléséről beszél. Orbán nem az EU megerősítésében és a nyitottságban látja a kibontakozás lehetőségét, hanem a nemzetállamok befelé fordulásában - ez pedig már a 444-es Magyari Péter összegzése.
Orbán szerint a történelem - ez kérdéses számomra, hogy a történelem mit is jelent, bár Orbán hozzáteszi, hogy a történelem mi vagyunk - átlépett a liberálisok és a nyílt társadalom hívei által épített gátakon; ennek a világnak kampec. Megemlíti, hogy a nyitott társadalom korszaka és ennek fegyvere, a politikai korrektség hozta el a nyugati demokráciák végnapjait. Az elitellenesség is központi eleme volt a beszédnek, bár konkrétan az elit szó nem volt hangsúlyos. Ehhez a részhez érve szúrt közbe Orbán egy Petőfi idézetet, talán elégedettségét kifejezve: “Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!”. A jelenleg a világban és hazánkban lezajló folyamatokat a nép lázadásának tartja. Kétségtelennek tartom, hogy a világban uralkodó trendeket Orbán remekül lovagolja meg és akár még alakító tényezője is lehet ennek.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Egész Európában meleg a pite, ahogy az öltözőkben szokás mondani, majd azonnal következik a pacekba kifejezés is, ahogy azt a pesti flaszteren mondják. Ez azt véleményét tükrözi Orbánnak, hogy az európai vezetők nincsenek hozzászokva, hogy az igazságot csak úgy a szemükbe mondják. Orbán legnagyobb túlzását a beszédben akkor követte el, amikor a migrációt egyfajta bosszúhadjáratként érzékeltette, amit a liberális bürokrata elit talált ki, hogy a sarkukra álló polgárokat elnyomják, mintegy retorzió képpen. Nagyon nagy túlzásnak ítélem, hogy az Unió döntéshozó szervei és vezetői ki akarnák “cserélni” az európai lakosságot, pedig a miniszterelnök beszédében gyakorlatilag ezt állította. Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke, aki bel-és igazságügyi együttműködésért felelős biztos is egyben szintén tartott egy beszédet, egy nappal Orbán Viktor beszéde előtt. Orbán szereti kihangsúlyozni a rendet és a biztonságot, Timmermans szerint azonban a nacionalizmus "friss levegője" egyenes út a háborúhoz, én osztom ezt a nézetét. A két modellt vizsgálva arra a következtetésre is juthatunk, hogy a külső ellenséget belső ellenségekre cseréljük.
If you think nationalism is a welcome breath of fresh air, think again: It is the road to war. French and Germans, Dutch and Belgians, Danes and Swedes, French and English, Hungarians and Romanians, Bulgarians and Greeks all fought each other on the bloody timeline of European history.
Félidőnél hátrahagyja Orbán a külpolitikai elemzést és belföld felé fordul, láthatjuk, hogy a belpolitika is a lázadás fényében jelenik meg, mégpedig azáltal, hogy mi már túl vagyunk a saját rebelliónkon. Saját politikai és gazdasági rendszerünk van, a NER rendszere, ami igazodik a magyaros észjáráshoz és ösztönvilághoz. Annyi gonosz megjegyzést megengedek magamnak, hogy ha a jelenlegi az a gazdasági struktúra, ami igazodik a magyar észjáráshoz, akkor a felzárkózási kilátásokat tekintve komoly gondban vagyunk.
A lázadás képével tovább festi beszédét Orbán: megadóztattuk a multikat, hazaküldtük az IMF-et, fellázadtunk a munkanélküliség ellen és a kitűztük a teljes foglalkoztatottságot. Magyarország erősödik. Orbán a beszéd elején kikelt az elefántcsonttoronyban utópiákat gyártók ellen, én azonban úgy vélem, hogy a teljes foglalkoztatottság is egyfajta utópia, a munkanélküliség pedig kötelező eleme a piacgazdaságnak, azonban nem mindegy, hogy annak milyen a struktúrája. Ha sokan és tartósan szorulnak ki a munkaerőpiacról, az jelent inkább problémát, semmint önmagában a munkanélküliség megléte. Egy "egészséges" munkanélküliség biztosítja a munkaerőpiac dinamikus működését. A legkomolyabb cinizmus azonban csak ezután következik, mégpedig a menekültkérdés kapcsán; mi befogadjuk az igazi menekülteket: németet, hollandot, franciát és olaszt. Meglehetősen maliciózus hozzászólás.
Orbán kitér az oktatásra is: a hit és az erkölcstan marad, sőt emeljük a minőséget. Előkerült még a partióta és a hazafias érzelmekre való nevelés ötlete is. Megjegyzem, az iskolában történő ideológiai neveléssel én sokkal óvatosabban bánnék. A miniszterelnök kiemeli az előttünk lévő változásokra való felkészülést, nevezetesen az információs technológiákra, a digitális forradalomra való felkészülést - ezzel már szinte az Istenkísértés határmezsgyéjén járunk. A jövő változásaira való felkészülésre én semmilyen próbálkozást nem látok, sőt inkább ennek az ellenkezőjét. (A jövő vizsgálata szempontjából érdemesebb Frans Timmermans beszédét elolvasni.)
A patrióta neveléshez és a nacionalizmushoz kapcsolódóan szükségét érzem HaFR mondandóját idézni:
...nemzetünket visszavonhatatlanul hibás ideológiai-érzelmi alapra helyeztük, mert a nemzetté válás egy olyan függetlenségi narratívában valósult meg, amelynek alig kitapintható a modernizációs-reflexív összetevője, következésképp a kétszáz éve során így létrejött nemzet sosem lesz befejezett: modernizációra önmagától képtelen, a függetlenségi beállítottsága miatt ezt másoktól aligha viseli el magán, viszont államnemzetileg - ez etnikum és az állam egybeesését nézve - hiányos, azaz örökösen frusztrált, önemésztő marad.
Orbán a magyar exportot is szóba hozza, amely gazdasági eseményhez a rekord szót köti. Feltételezem erre a KSH külkereskedelmi gyorstájékoztatóra gondol, amely Február 9-én jelent meg. Ebben azt olvashatjuk, hogy míg 2016 decemberében 82 millió euróval csökkent a kereskedelmi többlet, addig 2016-ban - tehát az egész évet tekintve - az előző évhez viszonyítva már 1.4 milliárd euróval nőt a kereskedelmi többlet. Konkrét számokat a béremelések és a kórházfelújítások terén említett.
A beszéd végén Orbán felsorolja, hogy mely az az öt támadás, amire kell felkészülnünk az előttünk álló esztendőben:
- Brüsszel megtámadja a rezsicsökkentést és központi energiapolitikát akar.
- Migránsok esetén a fő kérdés, hogy őrizetbe lehet-e venni őket a jogerős döntés megszületéséig.
- Külföldi pénzekkel való befolyásolása a magyar politikának. Soros György neve itt hangzott el először konkrétan. Soros György szervezetei azon dolgoznak, hogy százezer szám szállítsák a migránsokat Európába.
- Brüsszeli szociális pillér, illetve hogy képesek leszünk-e nemzeti kézben tartani az adópolitikát.
- Munkahelyteremtő támogatások feletti döntést is meg akarja szerezni Brüsszel.
A beszéd koherens volt, amely a polgári réteget maga mögött hagyva a plebejushoz szólt inkább, így összegezte a HírTV-n a beszédet Böcskei Balázs. A beszéd nagy részben támaszkodott a külföldi eseményekre és befolyásolás félvázalósarára, amivel mint egy megadva ezzel az "ellenséget" is. Az, hogy Magyarország miniszterelnöke ilyen arányban foglalkozik világpolitikával az ambíciójáról is sokat elárul, kérdés, hogy ez az ambíció milyen teret lesz képes betölteni a nemzetközi szintéren, ha egyáltalán.
