PolKomment

Immanuel Kant - Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?

2017. szeptember 29. - Pol Komment

(részletek)

A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! - ez tehát a felvilágosodás jelmondata.

Ennyire káros tehát az előítéletek elültetése, mert ezek végül azokon bosszulják meg magukat, akik vagy akiknek elődei létrehozták őket. Ily módon egy közösség csak lassan juthat el a felvilágosodásig. Egy forradalom megbuktathatja ugyan a személyes despotizmust, a kapzsi és uralomvágyó elnyomást, de soha nem eredményezi a gondolkodásmód reformját; hanem egyszerűen a régiek helyett új előítéletek pórázára fűzi a gondolattalan tömeget.

Ha tehát megkérdezik: felvilágosodott korban élünk-e most? - a felelet: nem, de mindenesetre a felvilágosodás korában. A dolgok jelenlegi állása szerint egészében tekintve meg sok minden hiányzik ahhoz, hogy az emberek képesek vagy akár képessé tehetők legyenek arra, hogy mások vezetése nélkül biztosan és helyesen tudjanak gondolkodni vallási kérdésekben. Ám világos jeleit látjuk annak, hogy megnyílik számunkra az e területen való szabad munkálkodás lehetősége, s fokozatosan elfogynak az általános felvilágosodás, azaz a maguk okozta kiskorúságból való kilábalás akadályai.

Beantwortung der Frage: Was ist Aufklärung? (Königsberg in Prussia, 30 September 1784)

Önbeteljesítő jóslat

El tudjátok képzelni, mi lenne itt, ha szociálliberális koalíció kerülne kormányra, a másik oldalon meg egy táborba sodródna a konzervativizmus és a radikális jobboldal? A két lövészárok között megint egy nemzedéknyi időre nem nőne fű.
image

Szájer József, Áder János és Orbán Viktor a Fidesz parlamenti képviselői az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának harmadik ülésnapján. Budapest 1994. július 14.

A fenti idézet Kőszeg Ferenc interjújából származik, melyet Orbán Viktorral készített és a Beszélőben jelent meg, “Adják ők még alább is” címmel.

A Horthy-rendszer árnyéka

Fasizmus vagy demokrácia, ezzel a kérdéssel nyit Romsics Ignác a Horthy-rendszer jellegéről szóló írásában. Jelen esetben Orbán Viktor kijelentése miatt fordult a figyelmem a Horthy-korszak felé, így jutottam el a neves történész fejtegetéseihez, amelyek a Rubiconon jelentek meg. A meglehetősen direkt nyitó kérdésre gyakorlatilag már a bevezetőben választ kapunk: „(A rendszer – pk) igazi sajátossága ugyanis éppen átmenetiségében, elegyességében áll, amit a nemzetközi szakirodalom az autoriter jelzővel illet.” 

Tovább

Egy kis séta

Csunderlik Péterrel több orgnánum is készített interjút a Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták - A Galilei Kör története (1908-1919) kötetének megjelenése alkalmából. Az interjúk során többször felmerült Ady Endre neve is, ezért - gondoltam - megosztom Ady Endre egyik vitatott írását, amely miatt a nagyváradi káptalan tagjai sajtópört indítottak Ady ellen becsületsértés címén. Az írót háromnapi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre ítélte a bíróság, amely ítélet letöltését 1903. jún. 6-tól kezdte meg.


Egy kis séta

Vasárnap délután munkaszünet van, tessék egy kis sétát tenni. Megmondjuk azt is, hogy merre. Amerre mi ma jártunk.

Közeledik a május. Zöldellő és virágos fák csalják úgyis az embert. Tessék sétálni a Schlauch-park, no meg az úgynevezett kanonok-sor felé.

A kétfejű sas a püspöki székesegyházon ne botránkoztasson meg nagyon senkit. Ezt a nyomorult kényszerűséget már úgy látszik, hogy düh nélkül kell tűrnünk.

De nézzék meg a kanonok-sort, s gondolkozzanak…

Az előkelő, feszengő jómódról valló paloták redőnyei le vannak bocsátva. Lakosai a legmihasznább, legingyenélőbb emberek. Aki dolgozik közülük, az nincs is itt. Wolafka például dolgozik. De hogy? Felekezeti harcot, forradalmat szít a kálvinista Rómában. Az a nagyváradi hájú, kövér pap, aki csupa erő és vér és fanatizmus, többet árt a magyar társadalomnak s a magyarságnak, mint kilencven szocialista agitátor s ezer kétfejű sas. A többi is egytől egyig, mert hasztalanul vonják el ezer és ezer éhezőtől a kenyeret.

Röviden: ez a kanonok-sor.

Sétáljanak aztán el bármely külvárosi részbe. De erősítsék meg a szívüket. Mert nyomort, bűnt és piszkot látnak. Meglátják, hogy mennyi nyomort lehetne enyhíteni, s mennyi könnyet letörülni a kanonok pénzével.

Ha ezt meglátják és átgondolják: eredményes volt a vasárnapi séta…

Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22.

Napi okosság: A paternalizmus zsarnokság

Az a kormányzat, amely a nép iránt tanúsított jóindulat elvén nyugszik – mintegy az atya jóindulatán gyermekei iránt –, vagyis az atyai kormányzat (imperium paternale), ahol tehát az alattvalók kiskorú gyermekekként merőben elszenvedőleg kényszerülnek viselkedni, mintha csak képtelenek volnának maguk megkülönböztetni, mi árt, s mi használ igazából nekik, az államfő ítéletétől tévén függővé, miképpen is kell boldognak lenniük, s pusztán jóságától, hogy valóban akarja-e boldogságukat – az ilyen kormányzat az elképzelhető legnagyobb zsarnokság (olyan alkotmány, amely az alattvalók minden szabadságát eltörli, ekképp jog nélkül hagyván őket).

Immanuel Kant (1793)

Hocinesze blogról lopva.

Polgári társadalom vagy Kádár-rendszer

Körömi Attila, egykori fideszes politikus ír akkori pártja 2004-es pálfordulásáról. Körömi a 2004. április 5-én tartott frakcióülés titkait tárja elénk, melyen részt vett többek között Habony Árpád is. Körömi Attila jegyzetéből csak egy, véleményem szerint meglehetősen szomorú mondatot emelnék ki:

Összességében megállapítható, hogy a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást.

Sajnos post-kádári soft-kádárizmusban (egy újabb fura fogalom a rendszer leírására, de ez legalább az enyém!) élünk. Remélem ez csak egy rendszer lecsengése, annak utórezgései.


 

További kommentár a fent említett időszakról az 1000 A Mi Hazánk blogon.

A 2010 utáni Orbán országgal-világgal tudatta, hogy lemondott a polgári Magyarország víziójáról, amivel elárulta a jobboldalt. Egy plebejus-nacionalista program mentén összeillesztette (kisebb részt) a baloldalnak, (nagyobb részt) a jobboldalnak a nyugati civilizáció értékrendjére kevésbé érzékeny rétegeit, az antikommunista propagandával megtévesztette a nemzeti oldal magasabb státusú szavazóit, akik jó időre elfeledkeztek arról, hogy a leghathatósabb antikommunizmus az érdemelvű piacgazdaság, a közösségek miriádjára épülő versenyképes nemzet és a gonddal ápolt nemzeti kultúra ötvözetéből jön létre.

TGM: Miért kibírhatatlanok a liberálisok?

tomahawk-trump-stock-678x381.jpg

Bevallom, magamat a polgári liberális réteghez sorolom (ez a kijelentés nem okozhat különösebb meglepetést a blog descriptionjét olvasva), így kifejezetten nehezem vettem rá magam, hogy Tamás Gáspár Miklós legújabb publicisztikáját elolvassam - már csak a cím miatt is -, mégis úgy gondolom, hogy megérte. 

Írását a szíriai konfliktussal és Donald Trumpnak az Asszad-rezsim által (ezt TGM nem látja 100%-ban bizonyítottnak) elkövetett mérges gáz támadásra adott válaszával kezdi. Az USA reakciója Szíria bombázása volt, amely miatt “jól hallható, megkönnyebbült sóhaj futott végig az establishment politikai csoportokon, kormányokon és sajtón (a konzervatív és liberális médiákon egyaránt)”.

A harmadik bekezdésben TGM már a liberálisok által sztárolt - általa csak idézőjelbe tett - antifasisztákat sorolja fel, mint Winston Churchill, Charles de Gaulle vagy éppen Woodrow Wilson. Az angol és francia prominensek esetén a gyarmatosító politika jelenti a kritika alapját, míg Wilson esetén a fajgyűlölő fogalma kerül elő, tehát a 

 a liberális Nyugat-bálványozás indokai semmisek.

Ha nem is semmisek ezen indokok, de mindenképpen elgondolkodtató TGM hozzáállása a témához, melyet így folytat a liberálisok által kigúnyolt jobb oldaliakat kvázi védve és a helyzetet más megvilágításba helyezve: 

Szóval a kicsi és gyönge Magyarország kormányzata HATALOM, de az Egyesült Államok, az Európai Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az OECD, az IMF, a WTO viszont NEM HATALOM?

A másik fél meghallgatásának fontosságát vélem felfedezni azokban a sorokban, amelyekben arról ír TGM, hogy az ész nélküli orosz és ész nélküli Nyugat-ellenességnek semmi értelme nincsen. Az, hogy nem vagyunk hajlandóak egymással vitatkozni “érthető, de nem hasznos”. Az 1968-cas kitérő során TGM megállapítja, hogy az akkori mozgalmat a liberálisok magukénak vallják, bár ezt TGM elvitatja tőlük. A szerző 1968-at a Nagy Elutasítás forradalmaként jelöli meg:  “a nyugati imperializmus és a szovjet típusú (sztálini és posztsztálini) diktatúra együttes és egyidejű elutasításáé”.   

Az írás végén azért kapnak a liberálisok (engedtessék meg: kapunk) dicséretet is. 

 …itt Kelet- és Közép-Európában harcoltak a jobbágyság megszüntetéséért, a nemesség megadóztatásáért, a királyi előjogok és az államegyház túlhatalma ellen, az általános választójogért, államsegélyért a szegényeknek, és í. t.

TGM egyik legerősebb mondata, hogy ágyúnaszádok és befektetési alapok előteréből könnyű emberi jogokról prédikálni. Világunk komplexitása miatt úgy gondolom, hogy semmikor sem könnyű emberi jogokról “prédikálni” (bizonyítja ezt maga a publicisztika is), ettől függetlenül érteni vélem TGM mondatait. 

 Amikor a mai kelet-európai, így pl. magyarországi liberális, öö, értelmiségiek a „siker”, a „verseny”, a „kockázatvállalkozás”, a „minőség”, a „szakma”, „az emberi tőkébe való befektetés”, a „munkahelyteremtés”, az „eredményesség”, a „jó dizájn” és a „jó marketing”, no meg „Európa” himnikus dicséretét zengik, akkor természetesen a burzsoá osztályprivilégiumokat magasztalják.

TGM itt már osztályprivilégiumokról beszél, amiben lehet igazság, ugyanakkor a társadalomnak több metszete kell, hogy legyen, mint az osztályok általi felbontás. Azt mindenesetre figyelembe kell venni, hogy vannak, akik a korunk gazdasági/politikai vívmányait nem értik (mert erre esélyük sincs), a versenyből kiszorulnak - vagy jobb esetben csak hátrányból indulnak. Ugyanakkor továbbra is úgy gondolom, hogy a verseny és hatékonyság tetemes feláldozása során nem lesz mit szétosztani a hátrányok csökkentése érdekében. Ennek eredménye csupán egy általános, rossz életszínvonal lehet, ahol “design”, “Európa” és “eredményesség” senkinek sem jut majd.

Fizessenek a gazdagok és a multik?

Az MSZP meghirdette a Fizessenek a gazdagok! programját, amelyre a HVG kapitalizmus blogja szánt egy bejegyzést. Ansinn nevű szerző utolsó előtti bekezdését találtam megosztásra érdemesnek, amely a kiskereskedelemben várható változásokra is kitért:

A magyar kiskereskedelemben láthatjuk most ezt a folyamatot. A nemzetközi diszkontcégek elleni támadás a hazaiak és a kisboltok megmentését célozza. Csakhogy ezek drágák és versenyképtelenek, ezért hagyják el őket a vevők. Versenytársaik megsarcolásával, elűzésével (valószínűleg ez a végső cél) a hazai boltok tulajdonosainak nőni fog a jövedelme. A hozzájuk kényszerített vevők pénze meg kevesebbet fog érni, hiszen kisebb választékból drágábban kell majd vásárolniuk. És mivel pont a szegényebb családokat fogják elvágni az olcsóbb vásárlástól, az ő vásárlóerejük fog jobban csökkenni. És máris nőnek a jövedelmi-vagyoni különbségek.

GKI: 2017 előrejelzés

2017. március 6-án a GKI tett közzé egy előrejelzést 2017-re vonatkozóan, illetve összegezte 2016 gazdasági adatait. Ebből az előrejelzésből szedtem össze pár megosztásra alkalmasnak vélt adatot:

  • 2016-os bővülés (2%) üteme azonos az EU átlagával
  • Románia 2,8%-kal, Bulgária 1,4%-kal, Szlovákia 1,3%-kal, míg Csehország 0,4%-kal múlta felül Magyarország reál GDP növekedését.
  • 2017-re nagyobb bővülés várható az újrainduló EU támogatások miatt.
  • a jelentés megállapítja, hogy “nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni
    kifutását követő időszakra való felkészülésnek“
  • a megújuló protekcionizmussal rosszul járhat az exportorientált magyar gazdaság
  • 2017-ben a reálkeresetek (7%) és a fogyasztás növekedésére (5%) is számíthatunk
  • a beruházások 10%-kal csökkentek 2016-ban a vállalati szektorban és 60%-kal (!) a költségvetési szektorban
  • az infláció januárban 2,3% volt
  • a Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáit, az év során forintgyengülés várható

 

2017.03.13.: A Világgazdaság honlapján jelent meg az MNB vezetői részéről egy cikk - a privátbankár véleménycikknek nevezi -, amelyből elsősorban a Nemzetgazdasági minisztérium kritikáját lehet kiolvasni. AZ MNB megállapítja, hogy nagymértékben járult hozzá a 2016-os növekedéshez (1 százalékkal járulhatott hozzá a nemzeti bank politikája a GDP növekedéshez), azonban a költségvetés oldaláról ez a támogatás elmaradt, az MNB szerint az állmadósság terhére erősíthette volna a keresleti hatást a költségvetés, ld.: “2016-ban a költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka lett, azaz 0,7 százalékponttal kisebb, mint a költségvetési célkitűzés.” A 2017-es hiánycél 2,4%, amely 0,5%-kal növelheti a GDP-t, azonban az MNB meglátása és az első két hónap költségvetési adatai szerint a hiány idén is elmaradhat a céltől és 1,6-2% között várható. Az utolsó bekezdésben a következőt olvashatjuk:

“A monetáris politika elérte lehetősége határait, így más gazdaságélénkítő hatásokra is egyre hangsúlyosabban szükség van.”

PS: GDP növekedési adatok az EU-ban.

süti beállítások módosítása